Mikor rajta a vil�g a szeme

Mikor egy n�p vall�sa a neve

S f�jdalm�n �s boldogs�g�n,

A vil�ga csillog� oldal�n,

ezren osztoznak vele,

moh�n k�rve, im�t rebegve,

 �sszeszor�tott fogakkal,

 egyed�l, de m�gis milli� sokakkal…

A cs�p�s sz�l m�gis csak �t f�jja,

Az ezer gondos k�z �rte dolgozik,

S nem ismerve lehetetlent, �j er�t minden szava,

Maga a h�la �s a mozgat�, nem gondolkozik:

a csavar �rte forog, � a csavar�rt hajt.

F�radhatatlanul �jra �s �jra

A volt semmib�l m�ra az �gben tart,

S vele egy�tt mind, aki kez�t fogta.

S nem menetel diadala �l�n,

K�zt�k megy, boldogs�gukkal �rad,

S ugyanaz �, s a legkisebb a sz�l�n

K�nnye fel sem sz�rad,

S ism�t �r�mk�nny csillog a lelk�n.

Mutatja az utat, � maga a l�nyeg,

Amit, aki meg�rt, az els� k�rb�l �rt meg,

Csak egy pillant�sb�l les el,

Mit a harc ut�n l�tni v�lt,

Mindegy gy�z�tt vagy bukott, �lt,

�S �lt benne minden, a v�r, a sz�v, a csont

Al�rendelve a k�ldet�snek, s �dv�t ont

Arra, aki vele ment a mennybe.

De n�lk�le? Mi lenne?

K�zeleg az �ra. Az utols� robban�s.

Egy a c�l, a gy�zelem, semmi �s senki m�s.

Utolj�ra s�r ut�na

A benzing�z, a forr� p�ra.

Elsuhan� �rny�k�t vakon n�zik k�vet�i,

Soha t�bb� nem l�thatj�k, mennybe megy, mint felmen�i,

S hitet ad most utolj�ra

K�zjegy�vel egy p�lyafut�s marg�j�ra.