Sosem vagy �szinte.

M�g �lmodban sem, ahova, azt hittem, belop�dzik a szabads�g.

De �n szeretlek.

Meggy�t�rt nyugalommal figyellek, ahogy az �lemben nyugtatod az arcod. Ez is hazugs�g. Att�l f�lek, te sem tudod, ki vagy val�j�ban. A t�k�r, az arcok, az �lel�sek… Azt mutatj�k, ami sosem akart�l lenni. Valaki, aki az �let�nek rabja. Nem mehet tov�bb, mert sors�v� v�lik minden l�p�se, nem vehet b�cs�t, mert visszafogn�k a k�nnyek, nem maradhat, mert lassan elvesz�ti �nmag�t. S mindez a t� t�kre alatt.

De �n szeretlek.

�s hogy mi�rt? Mert csak �n tudom, hogy igaz�b�l �lsz. Nekem is csak �gy �rult�k el, nem sz�lhatt�l, mert �pp m�shol j�rt�l. �s hogy honnan tudom? A b�k�s, meleg �s szeret� szuszog�sodb�l.